szótlanul űlni a buszon robogni a sötétségbe nem nimdennapi helyre kell menni.ott öröm és szeret vár.

reggel felcuppantam az első buszra. csendesen álltam a hajnalkok hajnalán a nagy city buszmegállójában. a szemben lévő másik buszmegállóban idős nénik indultak a nagy picara. táskájuk megtömve az életerejük csökkenőben. azon gondolkodtam miért kell ezt tenniük. megélhetés? vagy unalomüzés? az jutott eszembe, hogy ha egyszer megöregszem akkro felfogadok egy embert aki agyon fog ütni, ha hasonló tevékenység jutna az eszembe.

szóval felrobogtam a nagyvárosba,. itt metró 1..2...3.......4.........5.................6....stb megálló mire elértem a célom. 14! csöng! berobbanok mindnki örül nekem. csak én nem vagyok teljesen boldog, de se baj majd átalakul a dolog.

reggeli. hm mennyei, hazai ízek.

indulás a városba! VÁSÁROLNI! egy olyan tevékenység mely mindent megold. lelki bajokat szerelmi csalodást unalmat, sok pénz problémáját.

minden fantörpikus volt. repülni repülni a ruhák szárnyán aztán mozi mozi mozi