egy régi történet jutott az eszembe.
apum nagy horgász hát felkerekedtem és elmentem vele egy nagy közös horgászversenyre, jó buli lesz az. sok bot meg giliszta víz meg bogarak. a helyi kistavon történt megrendezésre az egész falut lázba hozó esemény.a forgatókönyv nagyon egyszerű. reggel 7 kor gyülekező az egyetlen épületnél ami
rendben mindenki mindent tud, mit szabad és mit nem csinálni, hol és mikor. akkor lehet kihúzni ki hova lógatja a kukacát. most jött el az én feladatom. odaléptem az öreg barna kalaphoz és kihúztam belőle egy szét nagy sárga papírt, amin a 9 szám feszenget. mondom az irkásnak felírja, oké következő. megyek apámhoz. - hu az nem jó, miért nem húztál másikat! - mondom -oké, miért nem mondtad, az irkás már bevéste.
odaballagtunk a helyhez lepakoltunk apám vakarássza a fejét ezerrel, gondolom nagyon nem tetszet neki, de miét nem szólt hamarabb. megnyugszik. jönnek körén az emberek. én is megnyugszom, ismerős emberek azok. az egyikük a csaba. aki régóta nagy haverságban áll a családdal. itt nem lesz rossz party. telik múlik az idő. kezdem magam nagyon unni. mondom - csabi. nálad mi ujs? nem unod ezt a partyt? (apám pisszeg!)- csabi- bekattintom a rádiót majd az idecsalja a halakat.
természetesen mondanom sem kell senki nem fogót semmit, apám megnyilvánulásait annak tudom tekinteni, h mi miattam nem fogtunk semmit.
na de vissza csabához. előkapja a kis ruszki csodát, tekeri, tekeri, semmi. egy zaj darab sem esik ki belőle. kezd ideges lenni. elemvizit. minden ok. rádió hallgat, rázza mint pudli a lábtörlőt semmi. tartja gondolkozik, kinek szóljon. egyszer csak a kis hangszóró lyukacskákon lelkesen mászik ki egy elitélt, vagyis egy csonti. csaba felnevet - itt vagytok kis férgek!ezért nem találtalak a vödörben. - a vége az lett a sztorinak, h csabi rádiójából ráztuk ki a csontikat és közben jókat nevettünk, míg a fél tó rajtunk röhögőt, kivéve talán apámat. aki halat akart fogni az nap.
sorry! :D
