Egyik este abban bíztam, talán megúszom piálás nélkül a dolgot, a többiek igen biztattak, hogy tartsak velük és éljünk rendes kollégista életet. A szerencsénk az volt h a kolesz mögötti utcában volt egy igen jó kocsma. Ami nem igazán a felső 10 ezer látogatottságáról volt híres, de nekünk nem okozott gondot. Bevetődtünk. A sör már várt bennünket a pulton. Nem voltunk idegnek a terepen. Üvöltött a rock és jöttek a furábbnál furább emberek. Volt ott punk, rocker, hungarista minden féle falat, de békében, különböző szektorokban. A harmadik sörünket már a törzshelyünkön fogyasztottuk el. Ami természetesen a pince kocsma perifériáján volt, vagyis a WC ék mellett. Egy kopasz kigyúrt csávó haladt elég labilisan a klotyó felé, aminek ajtaja szépen kilincsre volt csuka. A következő pillanatban azt veszem észre h a kopasz, fejeli az ajtót, és közben ordít. Intek a többieknek h kaland van, és addig fejelgette rettentő nagy erővel, míg be nem jutott. Később nagyon jó haverok lettünk.

De az estének még korán sem volt vége a hangulat és az üres üvegek száma lineálisan növekedett, mikor újabb barátok csatlakoztak hozzánk. koleszos arcok, hentesek, azok  a nagyobb fajták. Ittunk, ugyanúgy jöttek a sztorik az öt alaptémakör érintése és zajlott a hülyeség. Az egyik percben azt veszem észre, hogy a gyerek félmeztelenül feszít mellettem. A mellbimójából kiszedi a pircinget és egy kokárdát tesz helyébe majd, h nyomatékosítsa a tettét hatalmasat ütött a mellkasába és elindult felfedezni a kocsmát. nem lepődtünk meg később mikor újra és újra eljátszotta ezt a darabot.

A gond csak akkor szokott jelentkezni, mikor túltöltve be akartunk menni a koleszba, meg kell jegyeznem ez még nem a főiskolás éveimben volt szóval ebben a kollégiumban még vannak szabályok, és azt hiszem az első 6 között benne van az h a kollégista részegen nem mehet be az épületbe. Hát a mi hentes haverjaink nem is mentek, hanem vittük őket, a portás segedelmével beraktuk a szóbába és jóét. Nekik. Persze. Mert a jó koleszos mindig iszik még a buli vagy piálás után is.

Így szokott az a helyzet felállni h egy hétből 2 napot voltunk józanok, mikor haza kellett menni.

Ez úton javaslom minden szülőnek, h gondolja meg h gyermekét mikor és hova engedi.

Azt hiszem, fogok még sztorizni